A SZEREPLÕK

RICHARD GERE (Dr. T)  a  legismertebb és legelismertebb amerikai sztárok egyike. Az University of Massachusettsen filozófiát hallgatott. Egyetemista korában lépett elõször színpadra. Miután néhány évadot a Provincetown Playhouse-ban, illetve a Seattle Repertory Theatre-ben töltött, New York-i színházakban játszott: figyelemre méltó alakítást nyújtva például a Richard Farina címszerepében és Sam Shepard két darabjában (Back Bog Beast Bait, KillerÆs Head). Richard Gere elsõ sikereit a Soon címû rockoperának, illetve egy angol bohózatnak, a Habeas Corpusnak köszönhette, széles körben pedig akkor vált ismertté, amikor Danny Zuko szerepét játszotta a Grease-ben, elõbb a Broadwayn, majd Londonban is. Késõbb klasszikus szerepeket játszott egy sor Shakespeare-darabban is, többek közt a Szentivánéji álomban a Lincoln Centerben vagy A makrancos hölgyben a londoni Young Vic Theatre-ben.

Richard Gere elsõ filmje Terrence Malick remeke, a Mennyei napok (Days of Heaven) volt 1978-ban, ezt követte a Nappalok és éjszakák (Looking for Mr. Goodbar), a Testvérszövetség (Bloodbrothers), az Amcsik (Yanks) és az Amerikai dzsigoló (American Gigolo).

1982-ben a Garni-zóna (An Officer and a Gentleman) címû bombasikert követõen Gere a legnagyobb sztárok közé emelkedett, és sorra kapta az újabb és újabb szerepajánlatokat: Micsoda nõ! û Pretty Woman, Higgy neki, hisz zsaru! (Internal Affairs), Legbelsõ félelem (Primal Fear), Elsõ lovag (First Knight), Vörös Sarok (Red Corner), A sakál (The Jackal), Kifulladásig (Breathless), Tiszteletbeli konzul (Beyond the Limit), Gengszterek klubja (The Cotton Club), Hatalom (Power), Nincs kegyelem (No Mercy), A Roberts tesvérek (Miles from Home), Augusztusi rapszódia (Rhapsody in August), Dermesztõ szenvedélyek (Final Analysis), Mr. Jones, Vágyak vonzásában (Intersection).

Richard Gere szószólója és védelmezõje az emberi jogoknak, sokat tett például azért, hogy a kínai megszállást elszenvedõ Tibet tragédiájára felhívja a világ figyelmét. Megalakulásától elnöke a New York-i Tibet Háznak, és már jóval elõbb tiltakozott nyilvánosan a kínaiak Tibetben alkalmazott módszerei miatt, mint ezt a kongresszus vagy a szenátus emberi jogi és külügyi bizottságai hivatalosan megtették volna. Tibeti útján készített fotóival illusztrálva 1997-ben Gere könyvet adott ki Zarándok (Pilgrim) címmel, és ennek bevételébõl alapítványt hozott létre a tibetiek megsegítésére.

A színész 1999-ben önkéntesként dolgozott egy albániai táborban, koszovói menekültek között.

HELEN HUNT (Bree) James Brooks Lesz ez még így se! (As Good As It Gets) címû filmjében nyújtott alakításáért elnyerte az Arany Glóbusz Díjat és a legjobb színésznõnek járó Oscart. A Jan De Bont rendezte Twisterben nyújtott alakításáért megkapta a legjobb színésznõnek járó Blockbuster-díjat. Nemrég Tom Hanks partnereként a Számkivetett (Castaway) címû produkcióban tündökölt és játszott a Paramount Pictures äWhat Women Want" címû filmjében Mel Gibson oldalán.

Hunt, akit eddig hét ízben jelöltek Emmy-díjra, négy alkalommal nyerte el a vígjáték-sorozat kategória legjobb színésznõjének járó díjat Jamie Buchman figurájának megformálásáért a äMad About You" címû produkcióban. Mindezeken túl három Arany Glóbusz Díj és számos egyéb neves elismerés tulajdonosa.

További filmjei: Tánc a vízen (The Waterdance), Megérint a halál (Kiss of Death), Mr. Saturday Night, Elõre a múltba (Peggy Sue Got Married), Amerikai vérbosszú (Next of Kin), äMiles From Home", äGirls Just Wanna Have Fun", X tervezet (Project X), A jövõ kezdete (Pay It Forward).

LAURA DERN (Peggy) a színész Bruce Dern és a színésznõ Diane Ladd leánya. Mindössze hatéves volt, amikor már együtt szerepelt édesanyjával egy nagyjátékfilmben (äWhite Lightning"), egy évre rá pedig Martin Scorsese Alice már nem lakik itt (Alice DoesnÆt Live Here Anymore) címû munkájában is látható volt néhány rövidke vágókép erejéig. Elsõ komolyabb szerepét 13 évesen kapta Adrian Lyne äFoxes" címû produkciójában. A 80-as évek derekától û többek között olyan moziknak köszönhetõen, mint David Lynch Kék bársonya (Blue Velvet) és Veszett a világa (Wild at Heart) û egyre meredekebben ívelt felfelé pályája, ám a 90-es évek elején megtört a lendület, s jó ideig csupán televíziós projektekben kapott szerepeket.

A színésznõ további fontosabb munkái: Tökéletes világ (Tökéletes világ), Jurassic Park 1-2., äIndustrial Symphony No. 1:  The Dream of Broken Hearted", Nõvérem, nõvérem (Sister, Sister), äRambling Rose", äFat Man and Little Boy".

FARRAH FAWCETT (Kate) a Texas állambeli Corpus Christi-ben született. A 60-as évek elejétol különbözo középiskolai szépségversenyek sorát nyerte el. Nevét és arcát akkoriban kezdték megismerni, amikor a 60-as évek második felében egyre több show-musorba hívták vendégként. A 70-es évek elején férjhez ment Lee Majors színészhez. Pályája voltaképp akkor indult be igazán, amikor az ot vörös fürdoruhában ábrázoló û és mintegy nyolcmilliós példányszámban kinyomtatott û egyik poszter egész Amerika férfilakosságát elbuvölte. Mások mellett Aaron Spelling és Leonard Goldberg producereket is, akik e poszter nyomán hívták meg Farrah Fawcettet Charlie angyalai (CharlieÆs Angels) címmel készülo tévésorozatukba az egyik foszereplonek. A sorozatban epizódonként akkoriban példátlanul magasnak számító összeg, 10.000 dollár ütötte a markát. A színészno három szezonon át a sorozat legnépszerubb szereploje volt, ám amikor a szériának vége szakadt, e népszeruségét nem tudta Hollywoodban elsovonalbeli nagyjátékfilm-szerepekre konvertálni. A 80-as, 90-es években Farrah Fawcett javarészt televíziós produkciókban tunt fel. A néhány nagyjátékfilm, melyben látható volt: äThe Lovemaster", äThe Apostle", äMan of the House", Kockázatos üzlet (Strictly Business) äSee You in the Morning", äExtremities", äSunburn", äSomebody Killed Her Husband", äLogan's Run".

A New York-i születésû LIV TYLER (Marilyn) 14 éves kora óta modellkedik, több újsághirdetésben és tévéreklámban szerepelt már, emellett feltûnt édesapja, az Aerosmith frontemberének videoclipjében.

A színésznõ Bruce Beresford A csend fogságában (Silent Fall) címû munkájával debütált, ezt követte A zenebirodalom visszavág (Empire Records) és az 1995-ös Sundance Filmfesztivál sikerfilmje, a äHeavy". Tyler további fontosabb filmjei: Lopott szépség (Stealing Beauty), äPlunkett and Macleane", Anyegin (Eugene Onegin), Armageddon, Nyomul a banda (That Ting You Do!), Cuki hagyatéka (CookieÆs Fortune), U-Turn û Halálkanyar, Buli az élet (CanÆt Hardly Wait). Liv Tyler jelenleg a háromrészesre tervezett A gyûrûk ura (Lords of the Rings) címû produkció forgatására készül.

TARA REID (Connie) tizenöt éves korában kezdte a filmezést a Visszatérés Salembe (Return to SalemÆs Lot) címû produkcióval. Játszott a Rémségek könyve (Urban Legend) címû thrillerben és A nagy Lebowskiban (The Big Lebowski), Jeff Bridges, John Goodman és Steve Buscemi oldalán.

További filmjei: Kegyetlen játékok (Cruel Intentions), äI Woke Up Early the Day I Died", äAround the Fire", äGirl", Amerikai pite (American Pie).

A New York állambeli Hamiltonban született MATT MALLOY (Bill) számos filmbol jól ismert karakterszínész. Legfontosabb munkái: Cuki hagyatéka (Cookie's Fortune), Szeress, ha tudsz! (Playing by Heart), Armageddon, A boldogságtól ordítani (Happiness), äStarfucker", Lesz ez még így se! (As Good As It Gets), Férfitársaságban (In the Company of Men), Skacok (Boys), Mrs. Parker és az ördögi kör (Mrs. Parker and the Vicious Circle), Egyszeru emberek (Simple Men), Aranykor (Golden Years), äA semmi ágán" (Trust), Hihetetlen igazság (The Unbelievable Truth), äElection".

AZ ALKOTÓK

Korunk filmmuvészetének egyik ikonja, ROBERT ALTMAN (rendezo és producer) Kansas Cityben született, 1925-ben. A II. világháborút követoen, melyben pilótaként szolgált, a rádió és magazinok számára kezdett dolgozni (1948-ban egyik rádiójátékából film is készült, äThe Bodyguard" címmel). Hamarosan megalakította saját, picinyke filmgyártó cégét, mely jó ideig abból tartotta fenn magát, hogy iparvállalatoknak készített rendelésre filmeket. E céggel hozta teto alá elso nagyjátékfilmjét is, 1957-ben: a äThe Delinquents"-nek Altman nem csupán rendezoje, de írója és producere is volt. Rögtön ezután a äThe James Dean Story" címu dokumentumfilmje nyomán felfigyeltek rá, s egy sor megbízást kapott különbözo tévétársaságoktól: egyebek mellett az äAlfred Hitchcock Presents", a äCombat", a äU.S. Marshal" és a äBonanza" címu sorozatok egyes epizódjait rendezte.

Altmannnak bo egy évtizedet kellett várnia újabb nagyjátékfilmjéig, ám sem a Visszaszámlálás (Countdown; 1968), sem pedig a rögtön ezután készült Az a hideg nap a parkban (That Cold Day in the Park That Cold Day in the Park; 1969) címu mozija nem keltett különösebb feltunést. Ennek ellenére 1970-ben mégis rábízták a M.A.S.H. címu film elkészítését, állítólag azért, mert az elotte felkért vagy másfél tucat rendezo már visszautasította a forgatókönyvet. A koreai háborúban játszódó, egy orvosi különítmény kalandjait megéneklo groteszk tabló egy csapásra a világhírig katapultálta az ekkor már egyáltalán nem fiatal rendezot: a film, mely hatalmas kasszasikernek bizonyult világszerte, Cannes-ban Arany Pálmát nyert, emellett Oscarra is jelölték.

A siker lehetové tette, hogy Altman kísérletezo kedve végre kiszabaduljon a palackból, s ettol kezdve jóformán nem telt el év, hogy a rendezo ne rukkolt volna elo újabb nagyjátékfilmmel. Az újítás szándékától motiválva nagy kedvvel nyúl hagyományos zsánerekhez: a äMcCabe and Mrs. Miller" (1971) és a Buffalo Bill és az indiánok (Buffalo Bill and the Indians; 1975) a western, a Hosszú búcsú (The Long Goodbye; 1973) a krimi, a Kvintett (1979) a sci-fi, a Popeye (1979) a képregény, Vincent és Theo (1989) a kosztümös film, a Cuki szerencséje (CookieÆs Fortune; 1999) pedig a thiller területén partizánkodik.

Altman stilisztikailag legjellemzobb filmjei a sok szereplot felvonultató, mozaikszeruen szerkesztett, több szálon futó produkciók: ilyenek a több Oscarra is jelölt Nashville (1975), az Esküvo (A Wedding; 1978), a Rövidre vágva (Short Cut; 1993) és a Divatdiktátorok (Pret-A-Porter; 1994). A rendezo közelmúltbeli legemlékezetesebb sikere a Michael Tolkien regényébol 1992-ben készült A játékos (The Player), mely újabb Oscar-jelölést hozott Altman számára.

ANNE RAPP (forgatókönyvíró) második önálló forgatókönyve a jelenlegi, ez elott a Cuki hagyatéka (Cookie's Fortune) címu film szkriptjét készítette el Robert Altman számára. Korábban konzulensként egy sor film elkészültében volt szerepe, ezek közül a legfontosabbak: Az utolsó tánc (Last Dance), Nyomul a banda (That Thing You Do!), Wyatt Earp, A Cég (The Firm), Jól áll neki a halál (Death Becomes Her), Alkalmi turista (The Accidental Tourist), Bíborszín (The Color Purple)

JAN KIESSER (operator) fontosabb munkái: äTrixie", äBruno", äSuch a Long Journey", äBad Moon", Mrs. Parker és az ördögi kör (Mrs. Parker and the Vicious Circle), V, mint Veronika (V.I. Warshawski), äDad", äMade in Heaven".

STEPHEN ALTMAN (díszlettervezo) a rendezo fia. Leginkább apja munkáiban kapott feladatokat: Cuki hagyatéka (Cookie's Fortune), Démoni csapda (The Gingerbread Man), Kansas City, Divatdiktátorok û Pret-a-Porter, Rövidre vágva (Short Cuts), A játékos (The Player), Vincent & Theo, Halálos terápia (Beyond Therapy). Ezek mellett Stephen Altman tervezte az Otthon, véres otthon (Grosse Pointe Blank) címu produkció díszleteiet is.