Csokoládé
CHOCOLAT

 

A forgatókönyvet Joanne Harris novellája alapján
Robert Nelson Jacobs írta
operatõr Roger Pratt
vágó Andrew Mondshein
zeneszerzõ Rachel Portman
látványtervezõ David Gropman
jelmeztervezõ Renee Ehrlich Kalfus
producer David Brown, Kit Golden és Leslie Holleran
rendezte Lasse Hallström
 

Szereplõk:

Vianne Rocher............à.à......................................Juliette Binoche
Josephine Muscat .......à..............à......................à..........Lena Olin
Roux................................................................................Johnny Depp
Armande..............................................................................Judi Dench
Reynaud gróf.................................................................Alfred Molina
Serge......à.................................................à.............Peter Stormare
Caroline Clairmont................................................Carrie-Anne Moss
 

   A Csokoládé vidám mese arról, mennyire meg tud változtatni bennünket, ha megízleljük az élet örömeit. Egy titokzatos csokoládébolt megnyitása valóságos háborút robbant ki a francia kisvárosban, ahol az elfojtott vágyak és a félelem szenvedélyes csatába kezdenek az érzékek felszabadító és ellenállhatatlan erejével.
 Lansquenet-ben ugyanis úgy tûnik, mintha száz éve semmi sem változott volna. Az üdítõ fuvallatot Vianne Rocher (Juliette Binoche) érkezése hozza meg: a lányával céltalanul utazgató asszony csokoládéboltot nyit a faluban, amely édes ínyencségeivel felszabadítja a helybeliek (önmaguk elõtt is) rejtett vágyait. Vianne-nek mágikus képessége van arra, hogy minden vásárlója számára kiválassza a személyre szóló finomságot, és egyesek csakhamar teljesen át is adják magukat érzékeik csábításának.
Mások viszont, mint Reynaud grófja (Alfred Molina), a nemesség helyi dísze, elszánt ellenségévé válnak. Reynaud meggyõzõdéssel vallja, hogy Vianne csokoládékülönlegességei erkölcsi romlásba taszítják a várost. Szembenállásuk meg is osztja a kisváros lakóit azokra, akik a régi rend biztonságát kívánják megõrizni, és azokra, akik végre élvezni akarják a szabadság újonnan felfedezett ízét.

 A FILM KÉSZÍTÉSÉRÕL

A csokoládé, úgy tudom, nem erkölcsi kérdés.
û Vianne Rocher

 A szabadszellemû Vianne küzdelmét az élet tiltások nélküli élvezetéért Joanne Harris fogalmazta meg Chocolat címû regényében, amely az olvasók és a kritikusok körében egyaránt hatalmas sikert aratott. A lelkes olvasók egyike Lasse Hallström rendezõ volt, aki a regényben azt az ízt érezte meg, amely filmjeit is jellemzi: az emberek egymáshoz való kapcsolatának különös, mulatságos és teljesen kiszámíthatatlan módozatainak kavalkádját.
 äSzámomra a Csokoládé arról szól, mennyire fontos, hogy ne tagadjuk meg magunktól az élet jó dolgait û mondja Hallström. û De ugyanígy szól hagyomány és a változás örök konfliktusáról is, valamint az intoleranciáról, hogy milyen következményekkel jár, ha nem hagyjuk másoknak, hogy a maguk életét éljék."
 äAzt hiszem, minden filmemben megfigyelhetõ egy közös szál: az emberi irracionalitás szeretnivaló megnyilvánulásainak csodálata û folytatja Hallström. û A Csokoládé a különös jellemek újabb sorát kínálta. Minden szereplõ csupa ellentmondás, de épp ezért élõek és szerethetõek. Hõsnõnk, Vianne szabad szellemû ember, de sorsának rabja, míg ellenfele, Reynaud grófja mindvégig ura marad önmagának, ugyanakkor rabja saját hagyománytiszteletének. Ahogy végignéz a falun, bûnösöket és kudarcokat lát, Vianne csak esendõ embereket, akik talán bocsánatot nyernek."
 äA Csokoládé tele van mély, árnyalt jellemekkel û mondja David Brown producer, û de ami a legfontosabb: igazi mese, ami mégis az igazságról szól."

   KIS ÍZELÍTÕ: A CSOKOLÁDÉ TÖRTÉNETE
Robert Nelson Jacobs forgatókönyvíró a regény adaptálása közben mélyen beleásta magát a csokoládé körüli mítoszok és történelmi örökségek rejtelmeibe. (Kardiológus bátyja óvó szava ellenére Jacobs saját magán is kipróbálta a csokoládé okozta különféle fiziológiás hatásokat û természetesen pusztán a nagyobb hitelesség okán.) Minél ínyencebb csokoládérajongó lett, annál jobban rabul ejtette a történet, és a benne kavargó emberi érzelmek. Kezdettõl fogva úgy vélte, a legfontosabb, hogy a Csokoládé összetevõit pontos arányban adagolja: a komédiát, az érzékiséget és a drámai összeütközéseket, illetve valami titokzatosat, ami a receptet különlegessé teszi.
äA Csokoládé számomra arról szól û mondja Jacobs, û hogy Vianne visszaadja az embereknek a hitet önmagukban és cserében õk is adnak neki valamit. Így nemcsak Vianne változtatja meg Lasquenet kisvárosát, hanem Lasquenet is Vianne-t." Jacobs valós, hús-vér emberekként akarta bemutatni Lasquenet lakóit, akiknek mind vannak hibái és erényei û a hõsök esendõk, a gonoszok szerethetõek. Az õ Lasquenet-je mesebeli hely, amely nagyon is emberi problémákkal van tele.
A regényhez képest Jacobs egyetlen fontos változtatást hajtott végre. A regényben Vianne fõ ellenfele a pap, õt Jacobs változtatta nemessé, míg a pap nála csak bábu Reynaud kezében. äA konfliktus Vianne és Reynaud között egyetemesebb az egyház-csokoládé ellentétnél û mondja Leslie Holleran producer. û Itt egy férfi és egy nõ konfliktusa áll a középpontban, a nõ szabad, mint a szél, míg a férfi a hagyomány és a fegyelem megszállottja."
äA forgatókönyvben az a csodálatos û mondja David Brown producer, û hogy a világ bármely társadalmában bármikor értelmezhetõ."
Jacobs a Csokoládé történelmi vonatkozásait is elmélyítette, behatóan tanulmányozta a maja indiánok csokoládé-mítoszait. Joanne Harris, a regény szerzõje szerint äBob Jacobs gyönyörûen ragadta meg a könyv lényegét, hogy az valóban életre kelhessen a filmvásznon."

AZ ÉRZÉKEK ÉS A KÉTELY RABJAI: LANSQUENET LAKÓI
 Vianne Rocher titokzatos szerepére Lasse Hallström kezdettõl fogva Juliette Binoche-t képzelte el. äÕ áll a történet középpontjában û mondja a rendezõ, û a kedvesség, a türelem és a szeretet szabadságának megtestesítõje. Juliette azért jeleníti ezt meg oly tökéletesen, mert teljes érzelmi jelenlétet nyújt minden jelenetében. Tiszteli a kamerát, és tudja, milyen kevés kell a mély érzések átadásához."
 Juliette Binoche-t nemcsak a fõszereplõ jelleme vonzotta, hanem egyedülálló kapcsolata leányával, Anoukkal, aki már unja anyja állandó utazgatását. äVianne úgy képzeli, vándorként fogja leélni az életét û mondja Binoche. û Pedig nem hiszem, hogy feltétlenül erre vágyna, csak nem tud kiszállni ebbõl a verklibõl. Az a küzdelem munkál benne, ami sok más emberben is: másképp akar élni, mint ahogy a szülei miatt gyerekkorában élt."
 Binoche-t Vianne mágikus képességei is megragadták, melyekre racionális magyarázattal szolgál: äVianne varázsereje abban áll, hogy hisz abban, hogy az emberek megváltozhatnak és boldogok lehetnek. Felszabadítja az embereket, hogy higgyenek valódi önmagukban."
 Vianne csak sokára veszi észre, hogy a falu is varázslatos hatással van õrá. äAnnyira igyekszik kiszolgálni az emberek igényeit, hogy teljesen váratlanul éri, amikor tõlük kap valamit û magyarázza Binoche. û Vianne kiszimatolja az apró álmokat, amelyekkel változást tud hozni az emberek életébe, ám anélkül, hogy észrevenné, õ maga is átformálódik."
 Lena Olin alakítja Josephine-t, azt az asszonyt, akire Vianne a legdrámaibb hatást gyakorolja. Olin ezúttal dolgozott elõször férje, Lasse Hallström irányítása alatt. äOlyan volt, mint egy álom û mondja Hallström. û Tudtam, hogy könnyû lesz, de nem hittem volna, hogy ennyire. A közös munka és az ötletek csereberéje mindkettõnk számára nagyon inspirálóan hatott."
 äJosephine szerepe illett Lenához, mert nagy tehetsége van sokrétû jellemek alakításához û mondja Hallström. û Josephine különös, érzékeny nõ, ugyanakkor nagyon erõs. Lena képes egyesíteni ezeket a szélsõségeket."
 Josephine eszmélésének legnagyobb ellenzõje Reynaud gróf, Lansquenet ura. Alfred Molina alakításában azonban Reynaud színesebb személyiség egy hatalmaskodó álszentnél. äTalán Reynaud az, aki a legkatartikusabb változáson megy át az egész történetben û mondja Molina. û Komplikált ember, aki túl komolyan veszi magát. Vianne-ben valami vad erõt lát, ami veszélyezteti a tekintélyét. Mégis Vianne és csokoládéja jelenti számára is a változás zálogát."
 Molina meglátta a humort Reynaud látszólag humortalan életének felszíne mögött: äSzerintem komikus figura, különösen mivel képes a csokoládé miatt harcba szállni. Vianne jókedélyét ki nem állhatja, de az emberekben felébredõ életöröm ijeszti meg igazán."
 Lansquenet városában Reynaud ellenpontja Armande, egy idõs hölgy, aki az elsõk között hagyja magát elcsábítani Vianne varázsától. Judi Dench független, magabiztos asszonynak ábrázolja Armande-t, akinek jó a humora. äArmande afféle boszorkány, aki Vianne-ban saját tükörképét látja û mondja Dench. û Szeretem ezt a filmet, mert annyira lélekemelõ û arról nem is beszélve, hogy hihetetlen mennyiségû csokoládét ehettem és ihattam."
 A Csokoládé varázslatának másik forrása Vianne románca Roux-val, a vándorral, akit Johnny Depp alakít. äOlyan fickó ez, aki bárkájával kiköt egy helyen, penget egy kicsit, aztán továbbáll û véli Depp. û Úgy gondoltam, Roux régi bluest játszana, és ez volt az elsõ alkalom, hogy tényleg én gitározhattam egy filmben." (Depp megjegyzi, hogy a Cry Babyben csak mímelte a pengetést.) Juliette Binoche-ról Depp így beszél: äAnnyira gyönyörû és mély, hogy lehetetlen nem beleszeretni. Elkötelezett színésznõ, és ha a moziban van mûvészet, õ olyan közel van hozzá, amennyire csak lehet."
 Roux ellenpontját, Josephine durva férjét, Serge-t Peter Stormare alakítja. äMég soha nem játszottam ilyen embert, mint Serge û mondja Stormare. û Annyira szomorú figura. Igazán nem is gonosz, inkább sajnálatra méltó. Valaha értékes ember volt, de az alkohol tönkre tette."
 Reynaud szövetségese a csokoládébolt elleni támadásban Armande rideg leánya, Caroline, akit Carrie-Anne Moss játszik. äRettentõen fegyelmezett életet él û mondja Moss. û Mindent maga akar irányítani, a gyerekét, önmagát, az anyját, mert számára így a legkönnyebb. De Vianne az õ életét is a feje tetejére állítja, és akkor egy pillanatra sikerül megéreznie a szabadság könnyedségét."

BEAVATÁS A CSOKOLÁDÉ TITKAIBA
 äMindig is szerettem a csokoládét, de ebben a filmben a csokoládé több egyszerû édességnél û mondja Binoche. û Mások irányában tett gesztussá válik. Csodálatos szimbóluma az ajándékozásnak: az érzelmeknek, az õszinteségnek, a gondoskodásnak."
 Binoche felkészülése közben több francia csokoládéüzemet is felkeresett, és Walter Bienz csokoládészakértõ segítségével tanulmányokat is folytatott a csokoládéról. äA csokoládénak hatalma van û vallja Bienz. û Kétségtelen, hogy fokozza a nemi vágyat, és elõtérbe hozza az érzelmeket, de a legfontosabb, hogy egy kicsit mindenkit megbolondít."
 äLegalább ötvenféle csokoládé létezik, a végeredmény attól függ, mit keverünk és milyen hõmérsékleten" û magyarázza Bienz. äKáprázatos látni ezeket a sötét csokoládéfolyamokat, és tudni a titkát, hogyan lehet belõlük különféle ínyencségeket elõállítani" û mondja Binoche.

LANSQUENET, A VARÁZSLATOSAN VALÓDI VÁROS
 A Csokoládé egy olyan kisvárosban játszódik, ahol az emberek életét meghatározó szabályok már azelõtt léteztek, hogy õk a világra jöttek volna. A megfelelõ helyszínt David Gropman látványtervezõ hosszú utazgatás után Flavigny városában találta meg, amely Burgundiában, Dijon közelében fekszik. A X. század óta létezõ, festõi település egy dombtetõn épült, és û a filmkészítõk nagy meglepetésére û fõ iparága az Anis de Flavigny nevû édesség gyártása. Flavigny varázsát mégis elsõsorban idõtlensége adta. äHa körülnézünk a környéken, nem látunk sem óriásplakátot, sem toronyházat, sem útszéli árusokat û mondja David Brown producer. û Ebben az elbûvölõ kisvárosban csak lovakat, teheneket, birkákat és igazi embereket látni. Rendkívüli légkört találtunk itt a történetünkhöz."
 Gropman és Hallström fényképekbõl és rajzokból összeállítottak egy albumot, amellyel a film látványvilágát akarták éreztetni. Különösen Robert Doisneau és Lilly Ronas fotói voltak rájuk nagy hatással, akik a francia hétköznapi életet fényképezték az ötvenes években.
 Hallströmnek nagyon tetszett, ahogy Gropman misztikus jelleget kölcsönzött Vianne boltjának. äDavidnek sikerült megidéznie az csokoládé õsi, maja örökségét Vianne boltjának berendezésével, sõt a csokoládék formájával is û mondja a rendezõ. û El kell ismernem, Lansquenet életre keltése az õ keze munkáját dicséri, az õ érdeme."
 A Flavignyban való forgatás maga is nézeteltéréseket kavart a kisvárosban: helyi szerzetesek tiltakoztak az ellen, hogy a film az evilági élvezeteket dicsõíti az örök értékek helyett. äSzerencsére a polgármester és a plébános mindvégig támogatták munkánkat û jegyzi meg Alan Blomquist producer. û A pap még írt is egy vicces levelet a szerzeteseknek, amelyben elmagyarázta, hogy egy filmet nem lehet pusztán a témája alapján megítélni, mert sok függ a szereposztástól, a vágástól és a rendezéstõl. Szerencsénk volt, hogy egy ilyen filmbarát papot fogtunk ki."
 Flavigny mellett nyugat-angliai helyszíneken is forgattak, Bruton lett Armande birtoka, a Brympton DÆEversy-i kúria Reynaud háza, a folyóparti jeleneteket pedig Fonthill Bishopnál vették fel.
 A forgatás további része a twickenhami Shepperton stúdióban folyt, ahol többek között a csokoládébolt, a konyha és Vianne lakásának díszleteiben dolgoztak. Flavigny fõterét is újra felépítették, Gropman ugyanis lenyomatot készített az épületek homlokzatáról, így Angliában a tér tökéletes utánzatát állíthatták fel.
 A mesék és a valóság közti egyensúlyozás vizuális megjelenítésében Hallström Roger Pratt operatõr együttmûködésére számíthatott. äA képei álomszerûek és nosztalgikusak û mondja Hallström. û Különös tehetsége van arra, hogy képeivel más korba, más helyre varázsoljon el érzelgõsség és jópofaság nélkül. Olyan világba visz el, ahol ezek a furcsa, varázsos dolgok megtörténhetnek, és ahol a szereplõk embersége hihetõvé válik."

A CSOKOLÁDÉ RÖVID TÖRTÉNETE
* A csokoládé alapanyaga, a kakaóbab a 12-18 méter magasra megnövõ Theobroma cacao nevû fa termése, a szó jelentése: äistenek eledele". Ez a trópusi örökzöld vadon nõ Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsia egyes részein.
* A mai Mexikó területén élt maja indiánok már i.sz. 600 körül használták a csokoládé bizonyos változatát, amelyet mennyei ajándékként tiszteltek. Mágikus erõt tulajdonítottak neki, vallási szertartásokban, illetve gyógyszerként használták láz, köhögés és terhességi depresszió ellen.
* A maják keserû kakaóitalát az aztékok vaniliával és mézzel édesítették. Náluk a csokoládé gazdasági értéke kapott hangsúlyt: a nemesek italának tartották és az aranyporhoz hasonlóan cserealapként használták.
* Kolumbusz kakaómagot is hozott Európába, de mivel nem tudták, mit kezdjenek vele, a korabeli kereskedõk elvetették. A csokoládé élvezetének titkát 1528-ban Cortez hozta el Európába, ahol a receptet kolostorokba zárva õrizték, és ízét csak a leggazdagabb nemesek ismerhették meg.
* A csokoládé 1700 körül vált a közember számára is elérhetõvé, ekkor az ún. csokoládéházak éppoly népszerûek voltak, mint a kávéházak. Franciaországban a hatóságok a csokoládét äveszedelmes kábítószernek" minõsítették.
* A csokoládé tejjel keverésének ötlete Anna angol királynõ háziorvosától, Sir Hans Sloanetól származik. A modern kakaóporgyártást Johannes Van Houten holland vegyész találta fel, és ez tette lehetõvé a csokoládé tömegtermelését.

A SZEREPLÕKRÕL

 JULIETTE BINOCHE (Vianne Rocher) 1997-ben a legjobb nõi mellékszereplõ Oscar-díját kapta Anthony Minghella Az angol beteg címû filmjében nyújtott alakításáért. Elsõ jelentõs szerepét Jean-Luc Godard Üdvözlégy, Máriájában játszotta, majd olyan filmekben szerepelt, mint a Rossz vér és a Randevú. Nemzetközi feltûnést Philip Kaufman A lét elviselhetetlen könnyûsége címû filmjében keltett, amelyben Daniel Day-Lewis partnere volt. Fõszerepet játszott Leos Carax A Pont Neuf szerelmesei és Krysztof Kieslowski Három szín: Kék címû filmjében. Legutóbbi produkciói Az évszázad gyermekei és az Alice és Martin voltak. Legközelebbi bemutatói a La veuve de Saint-Pierre Patrice Leconte rendezésében és a Code Unknown, Michael Haneke filmje. További filmjei például az Üvöltõ szelek, a Kanapé New Yorkban és a Végzet.

 LENA OLIN (Josephine Muscat) elsõ ízben szerepel férje, Lasse Hallström rendezõ filmjében. Juliette Binoche-sal már játszott együtt A lét elviselhetetlen könnyûségében, alakításáért akkor Arany Glóbusz-díjra jelölték. Legutóbb Roman Polanski A kilencedik kapu címû filmjében láthattuk. Olin Svédországban született, pályáját Ingmar Bergman rendezõi irányításával kezdte a stockholmi Királyi Színházban, ahol Shakespeare, Strindberg és Ibsen klasszikus drámáit adták elõ. Elsõ filmszerepét Bergman Szemtõl szemben-jében kapta. További filmjei például: Fanny és Alexander, Rómeó vérzik, Havana, Mr. Jones, Mystery Men, Manhattanre leszáll az éj, Együtt a banda, Hamilton parancsnok. Legközelebb az Ignitionben és az Anne Rice regényébõl készülõ The Queen of the Damnedben láthatjuk.

 JOHNNY DEPP (Roux) Lasse Hallströmmel már dolgozott együtt 1994-ben a Gilbert Grape-ben. Tim Burton Ollókezû Edward címû filmjének címszerepe nyomán vált Hollywood egyik legkeresettebb tehetségévé, és ez a szerep Arany Glóbusz-jelölést is hozott számára. Ismét jelölték a díjra a Benny és Joonért, melyben partnere Mary Stuart Masterson volt. Majd Depp ismét Tim Burtonnel dolgozott a nagysikerû Ed Woodban, mely Amerika legkülöncebb B-szériás filmrendezõjének története; ez az alakítás meghozta Deppnek a harmadik Arany Glóbusz-jelölést. Emellett olyan filmekben láthattuk, mint A kilencedik kapu, a Don Juan DeMarco, a Halott ember, a Holtidõ, a Fedõneve: Donnie Brasco, Az asztronauta, a Félelem és rettegés Las Vegasban és az Arizonai álmodozók. Következõ filmjei Sally Potter The Man Who Cried címû filmje. Depp Kentuckyban született, és a floridai Miramarban nevelkedett, és már korán érdekelni kezdte a zene. A Kids nevû együttessel jelentõs helyi sikereket könyvelhetett el, majd követte a bandát Los Angelesbe. Miután a zenekar feloszlott, egy barátja tanácsára Depp színészkedésbe fogott. Nem sokkal ezután megkapta elsõ nagyobb filmszerepét a Rémálom az Elm utcában címû horrorban. Ezt apróbb szerepek követték olyan filmekben, mint a Slow Burn, vagy az Oscar-díjas A szakasz. Ezután kapta meg azt a szerepet, mely meghozta az áttörést, mégpedig a 21 Jump Street címû tévésorozatban. Innen kötött ki a Cry Baby címû John Waters-film címszerepében. Depp rendezõi bemutatkozása a The Brave volt 1997-ben, mely Gregory McDonald regényébõl készült: a forgatókönyvet bátyjával, D.P. Depp-pel írta. 

 JUDI DENCH (Armande) olyan neves társulatok tagja volt, mint a Royal Shakespeare Company, a National Theatre és az Old Vic Theatre. Ötször kapott BAFTA-díjat, köztük a Szoba kilátással és az A Handful of Dust címû filmekben nyújtott alakításáért. A Mrs. Brown-ban Viktória királynõ megformálásáért Oscar-díjra jelölték, de a díjat csak 1999-ben kapta meg a Szerelmes Shakespeare-ben Erzsébet királynõ szerepéért. A James Bond-sorozat újabb epizódjaiban a titkosszolgálat vezetõjét, M-et személyesíti meg. Játszott még Franco Zeffirelli Tea Mussolinivel címû filmjében, Kenneth Branagh Hamlet és V. Henrik címû Shakespeare adaptációiban, a Jack and Sarah, a 84 Charing Cross Road és a Wetherby címû filmekben.

 ALFRED MOLINA (Reynaud gróf) legutóbb Paul Thomas Anderson Magnólia címû filmjében tûnt fel, legközelebb pedig a PeteÆs Meteorban és Steve Miner Texas Rangers címû westernjében láthatjuk. Számos színpadi és televíziós alakítása mellett olyan filmekben játszott, mint a Boogie Nights, a Halott ember, A lányom nélkül soha, Az elveszett frigyláda fosztogatói, a Sólyomasszony, a Maverick, A lény, az Elvarázsolt április, A per, A gyanú árnyéka, Az ember, aki túl keveset tudott, a Hajó, ha nem jó és a Derék Dudley. 

PETER STORMARE (Serge) legutóbbi filmszerepét Lars Von Trier Táncos a sötétben címû rendhagyó musicaljében játszotta Björk partnereként. Stormare, a Fargo fehér hajú, rideg gyilkosa Steve Buscemivel együtt jelölést kapott az MTV filmes díjára a legjobb duó kategóriájában. Stormare Svédországban született, és 15 éven át dolgozott Ingmar Bergmannal a svéd Nemzeti Színház produkcióiban, többek között olyan darabokban, mint a Hamlet, a Hosszú út az éjszakába és a Júlia kisasszony, mellyel beturnézta Amerikát is. 1992 óta Stormare az USA-ban él. New Yorkban neves színházi produkciókban szerepelt. További filmjei még a Fanny és Alexander, A millió dolláros hotel, A nagy Lebowski, Az elveszett világ, az Ébredések, a 8mm, A kód neve: Merkúr, a Végzet, az Armageddon és a Hamilton parancsnok.

 CARRIE-ANN MOSS (Caroline Clairmont) modellként kezdte a pályáját Európában és Japánban. Elsõ szerepét a Dark Justice címû tévésorozatban kapta, amelyet az elsõ évben Barcelonában forgattak. Moss a stábbal együtt költözött át Los Angelesbe, ahol több más televíziós és színpadi szerepet is kapott. A világ szeme a Wachowski testvérek Mátrixában akadt meg rajta, amelyben Trinity szerepét játszotta Keanu Reeves partnereként. Azóta A vörös bolygóban, a Mementóban és a The Crewban játszott, és várhatóan vissza fog térni a Mátrix folytatásában.

 LESLIE CARON (Madame Audel) számos filmklasszikusban játszott az Egy amerikai Párizsbantól kezdve a Gigin át a Liliig, az utóbbiban nyújtott alakításáért Oscar-díjra jelölték. Hosszú pályája során olyan rendezõkkel dolgozott, mint Vincente Minnelli, Ken Russell, Francois Truffaut és Louis Malle. További filmjei például: Az üvegcipõ, Három szerelem története, A férfi, aki szerette a nõket, Szerzõdés. Franciaországban, Villeneuve sur Yonne-ban van egy fogadója, melyet személyesen irányít.

JOHN WOOD (Guillaume Bierot) olyan filmekbõl lehet ismerõs, mint a György király, a Sabrina, a III. Richárd, a Jane Eyre, az Árnyékország, az Orlando, a Kairó bíbor rózsája és a Háborús játékok. Szülõhazájában, Angliában a Royal Shakespeare Company tagja volt, majd késõbb a New York-i Broadwayn is számos elõadásban lépett fel.

HUGH OÆCONOR (Henri atya) a Lambben mutatkozott be, majd Jim Sheridan A bal lábam címû filmjében az ifjú Christie Brown szerepének alakításáért elnyerte a legjobb mellékszereplõnek járó Youth in Film-díjat. További filmjei például: Az ifjú méregkeverõ kézikönyve, A három testõr, Saltwater, Hotel Splendide, The Boy From Mercury.
 

A FILMKÉSZÍTÕKRÕL

 LASSE HALLSTRÖM (rendezõ) Stockholmban született. Pályáját a Svéd Televízióban kezdte, ahol többek között videóklipeket rendezett az akkor népszerûsége csúcsán álló ABBA együttesnek. Együttmûködésük nyomán készült el 1977-ben az ABBA: The Movie. Több játékfilmet is készített hazájában, míg 1985-ben a Kutyaéletem vílághírt hozott számára. A Reider Jonsson önéletrajzi regénye nyomán készült film egy 12 éves fiú sorsát követi nyomon, aki az 1950-es évek Svédországában nõ fel, és édesanyja betegsége miatt falura kerül, ahol Hallstöm jellegzetes furcsa figuráival hozza össze a sorsa. A szívbe markoló film két Oscar-jelölést szerzett Hallstömnek mint legjobb rendezõnek és forgatókönyvírónak. Elsõ amerikai filmjét, Az igazit 1991-ben mutatták be. A Gilbert Grape, amelynek Hallström producere is volt, és fõszerepeit Johnny Depp és Juliette Lewis játszották, Leonardo DiCaprio számára hozta meg a legjobb mellékszereplõnek járó Oscar-jelölést. Következõ filmje, a Szóbeszéd egy déli család zûrzavaros életét mutatta be Julia Roberts és Dennis Quaid fõszereplésével. Legutóbbi filmje Az árvák hercege volt, ebben nyújtott alakításáért Michael Caine a legjobb mellékszereplõ Oscar-díját kapta. Hallström 1994-ben vette feleségül Lena Olin színésznõt, két gyermekükkel Svédországban és az Egyesült Államokban élnek.

 ROBERT NELSON JACOBS (forgatókönyvíró) jelentõs irodalmi mûveltséggel rendelkezik, részt vett az Iowa WriterÆs Workshopon, ahol többek közt John Updike volt a tanára. Ezután Los Angelesbe repült, hogy forgatókönyvíróként próbáljon szerencsét. Elsõ munkája a Tengerre, tata! címû vígjáték volt a halhatatlan Jack Lemmon-Walter Matthau párossal, majd a Dínó címû családi film készítésében vett részt. A Csokoládé után szerzõdése a Miramaxnál még két forgatókönyvre szól, melyeknek egyikét, a The Shipping Newst Lasse Hallström fogja rendezni.

 JOANNE HARRIS (író) Chocolat címû regényéhez az ihletet saját családjának múltjából merítette, édességboltban nõtt fel, francia dédanyját pedig javasasszonyként ismerték földijei. Harris a cambridge-i St. Catherine College-ban szerzett diplomát francia és német szakon. Jelenleg franciatanár egy iskolában az angliai Yorkshire-ben, ahol férjével és lányával él. Legújabb regénye, a Blackberry Wine cselekménye egy borszaküzlet körül forog. Következõ mûvét, a Five Quarters of the Orange-ot 2001-ben készül publikálni.

ROGER PRATT (operatõr) az Egy kapcsolat vége címû film fényképezéséért tavaly Oscar-jelölést kapott. Pratt az elmúlt két évtized alatt olyan filmeknek volt az operatõre, mint Neil Jordan Mona Lisája, Kenneth Branagh Frankensteinje, Tim Burton Batmanje és Richard Attenborough Árnyékországa. Terry Gilliammel különösen  sokat dolgozott együtt: elõször kamerakezelõként mûködött közre az 1974-es Gyalog galopp forgatásán, aztán õ felelt a fényképezésért Gilliam díjnyertes filmjeinél, a 12 majomnál, A Halászkirály legendájánál és a Brazilnál, és másodstáb operatõr volt a Münchausen báró kalandjainál. Filmjei még: 102 kiskutya, Szürke Bagoly, Szerelemben, háborúban, Year of the Comet, High Hopes, Consuming Passions, Paris By Night.

DAVID GROPMAN (látványtervezõ) Lasse Halströmmel már két ízben mûködött együtt, Az árvák hercegében és Az igaziban. Eddigi munkái között olyan filmek találhatók, mint a Zavaros vizeken, a Marvin szobája, a Szép kis nap!, Az igazira várva, a Rejtélyes alkony, a Senki bolondja, az Egerek és emberek, a Mr. és Mrs. Bridge, a Pár lépés a mennyország és a Come Back to the Five and Dime, Jimmy Dean, Jimmy Dean.