Rendezte: Ted Demme
Írta: Bruce Porter
Forgatókönyv: David McKenna és Nick Cassavetes
Szereplõk: Johnny Depp, Penelope Cruz, Franka Potente
Zene: Graeme Revell

 
 
 

SEX AND DRUGS AND ROCK & ROLL

Hogyan lesz a teljesen átlagos szomszéd srácból Amerika legnagyobb kokain dílere? Fokozatosan. Elõször is Kaliforniába kell költözni a teljesen hétköznapi, unalmas amerikai kisvárosból. Következõ lépésként el kell kezdeni füvezni, bár ennél sokkal jobb ötlet, ha az ember nagytételben vásárolja az árút, majd kisebb mennyiségekre bontva továbbadja.

George Jung (Johnny Depp) is ezt az útját választja az érvényesülésnek. Kezdetben még kicsiben játszik, az üzlet azonban várakozáson felül teljesít, egyre nagyobb és nagyobb tételek következnek. Indításként azonban csak fû. Aztán, ahogy az már lenni szokott szegény Georgot lecsukják, mivel meglehetõsen nagy mennyiségû árúval próbálja átlépni a határt. Innentõl kezdve már egyenes út visz a csúcs felé, merthogy a börtön a legjobb iskola, ahol rendkívül hasznos tapasztalatokra lehet szert tenni, miszerint a legnagyobb üzlet a kokainban van. 

Ezután pedig már csak egy lépés, hogy a legnagyobb kolumbiai kokain kereskedõ bizalmasa, és legfõbb üzletfele legyen. Közben persze zajlik az élet, bulik, anyag, pénz és mindenek felett jobbnál-jobb nõk.

Johnny Depp most is fantasztikusat alakít, Penelope Cruz gyönyörû, mint mindig, a film zenéje pedig tökéletes aláfestés a hetvenes évek tomboló pörgéséhez.

A film még 8 hét után is elõkelõ helyet foglal el az amerikai tízes listán. 
 
 

BETÉPVE

"Los Angeles és New York elõkelõ köreiben a Dom Perignon pezsgõ és a Beluga kaviár mellé egy kis kokaint is illik felszolgálni a vacsorához. A házigazda rendszerint ezüsttálcán kínálja, gyakran kis szendvicskékkel körítve. A vendégnek pedig nagy önbizalma lesz tõle, erõsnek és energikusnak érzi magát."
        (Newsweek 1977. május 30.)

A hetvenes években a kokain egy viszonylag ismeretlen illegális szerbõl olyan több száz milliárd dolláros üzletet jelentõ nemzetközi árucikké nõtte ki magát, amely egész nemzetek sorsát képes meghatározni. A legtöbben azt hiszik, hogy a kokain robbanásszerû elterjedése mögött a hatalmas kolumbiai drogkartelek álltak, akik mindenáron világméretû üzletet akartak csinálni. Kevesen tudják, hogy egy amerikai volt az, aki lehetõvé tette a kolumbiai drogbárók számára, hogy betörjenek a piacra. George Jung, egy átlagos kisvárosi srác volt, aki elhatározta, hogy az amerikai álmot a maga sajátos módján valósítja meg. Meglátta a nagy üzletet a kokoainban és elkezdte nagy mennyiségben importálni a szert az Egyesült Államokba, amely kollégista diákoktól egyetemi professzorokon keresztül hollywoodi hírességekig rengeteg embert juttatott újfajta, izgalmas kábulathoz

Jung hamarosan óriási vagyonra tett szert, azt tehette, amit csak akart. Olyan életet élt, amilyenrõl nagyon sok ember álmodozik. De bármit is tett, amire a legjobban vágyott, azt nem kapta meg. Olyan szerelmet, amelyet senki nem vehet el az embertõl.

Hogyan válhatott egy hétköznapi srác Pablo Escobar egyik elsõ számú emberévé, olyasvalakivé, aki kulcsszerepet játszott a kokain Egyesült Államokba való eljuttatásában a 70-es és a 80-as években? A Betépve (Blow) George Jung felemelkedésének és bukásának történetét meséli el. Egy olyan emberét, aki minden leleményességét, ambicióját, bátorságát és tudását mozgósította, hogy karriert csináljon, és a végén, mohósága miatt, mindenét elveszítette. A film a 70-es évek pompája és csillogása mögött meghúzódó sötét árnyakat is megmutatja.
Van itt tiltott határátlépés, illegális repülõút, könyörtelen üzleti tárgyalás, óriási méretû pénzmosás és totális háború az igazságszolgáltatás ellen. A csempészek semmilyen eszköztõl nem riadtak vissza, hogy biztosítsák a folyamatos üzletmenetet.
Ma, amikor a kábítószer az amerikai sajtó egyik központi témája, a Betépve elmeséli a nézõknek, hogyan jutottunk idáig és mi volt ennek az ára.

A New Line Cinema bemutatja a Betépve címû filmet, amelynek fõszereplõje Johnny Depp, rendezõje Ted Demme. A forgatókönyvet Bruce Porter azonos címû regénye alapján David McKenna és Nick Cassavetes írta. További szereplõk: Penelope Cruz, Ray Liotta, Jordi Molla, Chris Curtis, Rachel Griffiths, Franka Potente, Paul Reubens, Max Perlich és Ethan Sulpee. A gyártásvezetõk Georgia Kacandes és Michael DeLuca, míg a producerek Ted Demme, Joel Stillerman és Denis Leary voltak.
 
 
 

A produkcióról

Adalék a kokain történetéhez: A Dél-Amerikában honos kokain cserjébõl elõször  az 1800-as években állítottak elõ kokaint.

Ted Demme rendezõ számára azért volt olyan vonzó és felkavaró a Betépve története, mert egyrészt a csillapíthatatlan emberi sóvárgásról szól, másrészt megjelenik benne az utóbbi három évtized amerikai kultúrájának és bûnözésének története. "Ez egy tragikus, ugyanakkor izgalmas, erotikus és humoros történet. Tudjuk, hogy mindig mindennek a háttérben a szex, a drog és a rock'n'roll áll."- jegyzi meg Demme. "Ez az az idõszak Amerika történelmében, amikor minden a változásról szólt. Az ártatlanságból cinizmus lett, a marihuána helyett pedig a kokain jött divatba. De ez a történet engem személyesen is érint, mert sok olyan barátom van, aki kapcsolatba került a kábítószer-kereskedelemmel akkoriban."

A rendezõ Bruce Porter Betépve címû könyvében annak a folyamatnak a leírását tartotta a legmegdöbbentõbbnek, ahogyan a kokain Amerika elsõ számú kábítószerévé vált. Egészen különlegesnek látta George Jungot, aki nem mindennapi életet élt és a végén megfizetett mindenért. Jung a kor szabdságot keresõ, pénzéhes és nagyban gondolkodó jellegzetes figuráját testesíti meg.
Eleinte George a legkevésbé sem tûnik olyan embernek, akibõl nemzetközi bûnözõ, profi kábítószer-csempész lehet. Porter leírja, hogyan jut George arra az elhatározásra, hogy olyan életet teremt magának, bármit is kell tennie ezért, hogy soha ne kelljen olyan keményen dolgoznia, mint az apjának, és soha ne kelljen úgy kuporgatnia, mint az anyjának. George, egy nyegle kaliforniai hippi, aki késõbb adrenalin-függõ drogárus lesz, akire már az FBI is vadászik. Amint azt az igazi George Jung Porternek elmondta, csábította õt "a pénz, a gyors kocsik, a vad csajok, a 'lányos házak'. " Nem tudott már másképp élni, folyamatosan egyfajta tûzben égett.

"Ez egy elképesztõ történet."- mondja Demme. "Egy tipikus 'amerikai álom'-ról szól és elég rosszul végzõdik. A fõhõse egy vidéki srác, aki minden tehetségét és fantáziáját annak érdekében mozgósítja, hogy nagy tételben kokaint áruljon. Õ is csak azt akarja, mint oly sok amerikai, hogy õ maga irányíthassa a sorsát, meggazdagodjon és saját szabályai szerint élhessen. Sok olyan ember van, mint George, aki sem a szüleitõl, sem a politikusoktól, sem a  törvény embereitõl nem volt hajlandó eltûrni, hogy megmondják neki, mit tehet és mit nem."
A rendezõ szerint azonban George Jung tragikus, sajnálatra méltó ember is. Szörnyû nagy árat fizet, azért hogy olyan alvilági életet élt, hiszen elveszíti az egyetlen dolgot, ami valamit jelentett számára az életben. "Örülök, hogy a történet nem csak a kábítószer-csempészek világáról szól." - magyarázza Demme. "Számomra ez egy megható szerelmi történet is. Arról szól, hogy mi történik, ha egy ember, aki nem engedheti meg magának, hogy bárkit is a bizalmába fogadjon, felfedezi a szerelmet."

Maga George Jung egy nagyon tanulságos történetnek tartja a saját életét. Nemrég így beszélt errõl a PBS "Frontline" címû dokumentumfilm sorozatában. "Én voltam az a fickó, akinek nemcsak rengeteg pénze volt, de korlátlan mennyiségû kokainhoz tudott hozzájutni. És még ha úgy néztem is ki, mint Lugosi Béla, nekem volt a világon a legjobb nõm, mert akkoriban az emberek, de különösen a csajok, szinte szerelmesek voltak a kokainba. Meg persze a pénzbe. Egy idõben nagyon belemerültem. De aztán azt kérdeztem magamtól: mi a túrónak csinálom ezt?

Jung a saját sorsa kapcsán elgondolkodott a drogháború jövõjérõl is. A "Frontline"-interjúban a következõket mondta. "Lehetetlen megállítani a kábítószer behozatalát ebbe az országba. De egyszer majd mélyen magunkba kell néznünk és gyõz a józan ész. És akkor majd azt kérdezzük magunktól: Tényleg volt bátorságom, hogy rossz legyek? És azt: Vajon amerikaiak millióinak miért nem volt bátorságuk, hogy jók legyenek?"

Adalék a kokain történetéhez: Bajor katonák fáradtság ellen használtak kokaint a XIX. században.

A Betépve címû filmben George Jung nemcsak egy olyan kábítószer-kereskedõ, aki meglátja az óriási haszon lehetõségét abban, ha az emberek szórakozásának alapvetõ részévé teszi a kokaint, hanem az akkori világ jellegzetes figurája is. Õrá is, mint ahogy Amerikára, a 60-as években az ártatlanság, a 70-es években a dekadencia, a 80-as években pedig a bûnhõdés és a megváltás volt a jellemzõ. Egy ilyen sokrétû és bonyolult szerepre Demme olyan színészt akart, aki igazi egyéniség és megvan benne az a képesség, hogy az emberi lélek szörnyûségeinek mélyére hatoljon. Johnny Depp mellett döntött.

"Johnny különleges színész."- mondja Demme. "Akármi történjék is õ mindig hiteles és õszinte. Az elsõ nap szinte átváltozott George Junggá, és minden nap olyan finomságokat adott hozzá a szerephez, hogy nem gyõztem csodálkozni. Nemcsak a színészi, de az emberi ösztönei és megérzései is tökéletesek."

Joel Stillerman producer hozzáteszi: "Tudtuk, hogy George Jung szerepével kapcsolatban az a kulcskérdés, mennyire finom ösztönökkel és mekkora intelligenciával rendelkezik a színész, aki játssza. Azt kellett megmutatni, hogy õ nem csak egy egyszerû drogdíler. És Johnny pontosan ezt tette."

Johnny Depp néhányszor meglátogatta a börtönben az igazi George Jungot, aki, a kábítószerrel kapcsolatos bûncslekményekért kapott büntetését tölti. Csak 2014-ben fog szabadulni. A színész közelebbrõl meg akarta ismerni azt a kísértést, lelki nyomorúságot és kiszámíthatatlanságot, amely a kábítószer-csempészek világában jelen van. Nem is annyira Jung tapasztalatai hatottak Deppre, mint inkább a nézetei és a viselkedése.

"Úgy gondolja, hogy õ egy modern kalóz."- fejti ki Depp. "Nem hisz semmilyen társadalmi berendezkedésben, politikában, szabályban vagy fõnökben. Egyszerûen élni akarta az életét. Nem belesavanyodni a monoton munkába, mint a többiek. Igazi szabadságot akart. Nagyon intenzíven akart élni. De végül lebukott, mindent és mindenkit elveszített, amit, illetve akit szeretett."

Depp nagyon jól meg tudta érteni Jung szédítõen felfelé ívelõ karrierjét. "Ez olyan volt, mint amikor én kezdtem a pályát, mert eleinte egyáltalán nem akartam az lenni, aki most vagyok."- mondja a színész. "De aztán egyszer csak annyi pénzt kerestem, amennyit addig nem is láttam. Egyik dolog jött a másik után és már nem volt megállás. Ez történt George-dzsal is. Belekerült az üzleti életbe és az egész olyan volt a számára, mint a Coca Cola vagy a McDonalds. Piacra kellett dobni egy új terméket. És ezt a terméket még a kormánykörök és magas beosztású politikusok is támogatták. Biztos vagyok benne, hogy George ma már tisztában van vele, mekkora bûnt követett el. Akkor azonban csak az ígéretes jövõt látta maga elõtt."

Miközben játszotta a szerepet Depp egy pillanatra sem felejtette el, hogy ezek dolgok valóban megtörténtek egy ma is élõ emberrel. "Felelõsséget éreztem George Junggal szemben, mert tudtam, hogy ott ül egy börtöncellában és még hosszú ideig esélye sincs arra, hogy kiszabaduljon onnan." emlékszik vissza Depp. "Nem töltöttem vele nagyon sok idõt, de egyszer csak éreztem, hogy minden a helyére kerül. Mintha átkapcsoltak volna bennem egy kapcsolót. Nagyon érdekes pillanat, mikor az ember megérzi, hogy már úgy mozog, úgy beszél, és úgy gondolkozik, mint egy másik ember. Számomra mindig ez a legizgalmasabb."

Georgia Kacandes gyártásvezetõ szerint a Betépve stábjának minden tagja félelemmel vegyes tisztelettel nézte Johnny Deppet, amint George Junggá alakul át. "Sajátos mozgást alakított ki és valahogy kezdett teljesen úgy kinézni, mint Jung."- mondja Kacandes. "Johnny nagyon finom eszközökkel érzékeltette az átmenetet a csúcson lévõ George és a már szétesõ George között, aki folyamatosan tekintélyes mennyiségû kokain hatása alatt áll. Johnny teste szinte összement. Félelmetes volt. Gyakorlatilag smink és jelmez nélkül játszotta el a szerepet. Az egész belülrõl jött."
Depp részletesen megismerte ezt a szinte hihetetlen történetet, amelyben Jung nemcsak az
FBI-t játszotta ki, de az életveszélyes kolumbiai drogkarteleket is. "Kiváncsi voltam, hogy volt képes ezt megcsinálni."- mondja Depp. "Azt hiszem az egész az adrenalin szintre vezethetõ vissza. Neki állandóan pörögnie kellett. Az izgalom és a veszély volt az, ami igazán feldobta. A drog csak másodlagos volt. Szeretett a tilosban járni, szerette így intézni az ügyeit. Soha nem tekintette magát gonosztevõnek. Õ csak a maga módján kereste meg a pénzét és megadta az embereknek, amit akartak."

Depp meg van gyõzõdve arról, hogy George Jung megbûnhõdött. "Remélem mindenki belátja, hogy bármilyen súlyos is a bûne, õ is csak egy ember. 72 éves lesz, mire szabadul. Mások ugyanezekért a bûnökért két-három évet kapnak. Úgy gondolom megfizetett azért, amit tett. Egy biztos: soha nem fogja folytatni azt az életet, amit azelõtt élt."

Adalék a kokain történetéhez: Sigmund Freud, magánklinikáján, a depresszió kezelésére használta a kokaint, sõt, kikapcsolódásként saját maga is élt vele.

Johnny Deppen kívül is számos nagyszerû színészt láthatunk a filmben. Õk alakítják azokat az izgalmas és különös figurákat, akik körülveszik Jungot miközben valóságos kokainkirály válik belõle. Ted Demme nemzetközi színészgárdával dolgozott. Néhányan közülük ritkán szerepeltek eddig amerikai filmben. Ez még érdekesebbé és gazdagabbá tette a film karaktereit.

George Jung elbûvölõ, igényes és rongyrázó feleségét Penelope Cruz játssza. Demme elsõsorban szenvedélyessége miatt választotta a spanyol színésznõt. Cruzt, aki hazájában igen nagy sztár, az utóbbi idõben Hollywoodban is felfedezték. Játszott, többek között, az "All The Pretty Horses" és a Terítéken a nõ (Woman on Top) címû amerikai filmekben. "Penelope különlegesen szép nõ és a játéka olyan, hogy az ember akkor is megérti, ha nem ismeri a nyelvet, amin beszél."- mondja Demme. "A belõle áradó lelkesedés és pozitív energia sokat jelentett nekünk."

Johnny Depp megjegyzi: "Mirtha, Jung felesége olyan, mint egy gyönyörû vad ló. George be akarja õt törni, még akkor is, ha tudja, hogy ez sosem fog sikerülni. Penelope színészi játéka igen nagy hatással volt rám."

Penelopét izgatta a kihívás. Így vélekedik a szereprõl: "Egy olyan nõt kellett játszanom, aki rendkívül szélsõséges változásokon megy keresztül. Mirtha egy olyan fantáziavilágban él, amely nagyon távol van a valós világ nehézségeitõl. Az õ világában a pénz, a hatalom, a kábítószer és a divat játsszák a fõszerepet. Amikor ezeket elveszíti, úgy érzi mindent elvesztett. De azután valahogy túteszi magát ezeken a dolgokon. Azt hiszem, ez a folyamat az, ami nagyon izgalmas."

Cruznak nemcsak a kábítószer-csempészek életmódját kellett tanulmányoznia, hanem kasztíliai spanyol akcentusa helyett olyan spanyol akcentust kellett elsajátítania, amilyet a kolumbiaiak beszélnek. "Sok idõt töltöttem kolumbiai nõk társaságában és ez nagyon hasznos volt."- meséli Cruz. "Szerintem õk sokkal nõiesebbek, mint a többi nõ. Valahogy mindenük nagyobb. Aztán sokat megtudtam a kokain-függõségrõl is. Találkoztam néhány drogossal is, hogy megértsem, min ment keresztül Mirtha."

Cruzt kölünösen vonzotta a lehetõség, hogy együtt játszhat Johnny Deppel. "Johnny az egyik legkülönlegesebb ember, akivel eddig találkoztam."- mondja színésznõ. "Hihetetlen személyes varázsa van és egy cseppet sem erõlködik. Nem tudom, valaki születik-e ekkora tehetséggel vagy sokáig dolgozik rajta, amíg ilyen lesz, de szerintem ez nagyon ritka."

Adalék a kokain történetéhez: 1885-ben olyan fogfájás elleni cseppek kerültek forgalomba, amelyeknek alapanyaga a kokain volt.

Ray Liotta és az Oscar-díjra jelölt Rachel Griffith játsszák George szüleit. Fred és Ermine Jung New England-i munkások, akik állandóan veszekszenek. Meg vannak róla gyõzõdve, hogy a fiuk egy aranyos vidéki kissrác. Fred Jung mondja elõször a fiának, hogy az élet olyan, hogy 'egyszer fent, egyszer lent'. És George viharos és eseménydús élete során kénytelen megtapasztalni, hogy ez mennyire igaz.

"Nagyon szórakoztató volt Johnny Depp apját játszani"- nevet Liotta. "Fred Jung az a fajta ember, aki keményen dolgozik, mindig betartja a szabályokat, és sohase viszi sokra. Mégis igen nagy hatással van George-ra. A fiú látja, hogyan küszködik az apja, és biztosan tudja, hogy õ nem akar így élni. A Johnny által megformált George szereti az apját, csak nem bírja nézni, hogy ilyen kicsinyes és szorongásokkal teli életet él."
Egy másik kulcsfigura George Jung életében elsõ szerelme, Barbara, akit az amerikai mozivásznon ebben a szerepben debütáló német színésznõ, Franka Potente alakít. A színésznõnek tetszett a figura, akit játszik és vonódott George Junghoz is. "Tetszett, hogy olyan kis hülye vidéki kölyök, aki pont akkor kerül Los Angeles-be, mikor az egész világ éppen változik."- mondjas Potente. "Én meg beleesek. Aztán az is jó, hogy a könyv illetve a film nem ítél el senkit, egyetlen szereplõt se. Mindenki nagyon emberi ebben a filmben és ez abszolút valóságossá teszi ezt a mozit."

Potente úgy véli, hogy az általa játszott Barbara nagymértékben befolyásolta George gondolkodását. "A lány hozza össze George-ot az elsõ drogos üzletfelével, de nem csak ezért van rá nagy hatással. Õk a hatvanas években találkoznak és felszabadult élvezetekkel teli közös életrõl álmodoznak. George nagyon akarja ezt az életet, de miután Barbara megbetegszik, a fiú már soha nem lesz igazán szerelmes. Ekkor tapasztalja meg elõször, hogy az élet néha milyen kegyetlen.

Ez akkor lesz még világosabb George számára, amikor börtönbe kerül ahol találkozik Diego Delgadóval, aki a gyorsan fejlõdõ kolumbiai drogkereskedelem egyik belsõ embere. Delgadót a spanyol filmsztár, Jordi Molla alakítja, akinek szintén ez az elsõ amerikai filmje. Molla egyéniségéhez nagyon illett a film karcos humora.

"Nagyon tetszik, hogy ebben a tragikus történetben ennyi humor van"- mondja Molla. "Az egész film tele van a 70-es évek hangulatával. A környezet, a nõk, a bulik, a rengeteg pénz mind jellemzõek voltak erre a korra. De ezek csak hangulatok, ez csak a felszín. Ezek mögött egy nagyon értékes történet van. Diego bevezeti George-ot a kokain-üzletbe, mert õ maga fél egyedül belevágni. Övé lehetne az összes pénz, de kell neki egy társ. És George olyasvalaki, akiben megbízik."

A Betépve legmulatságosabb figurája, George ún. 'kaliforniai kapcsolata', Derek Foreal, akit a közönség által Pee Wee Hermanként megismert Paul Reubens alakít. Ted Demme rendezõ azért választotta Reubens-t erre a fontos szerepre,mert azt akarta, hogy különleges színész, igazi egyéniség jelenítse meg a szórakozott Manhattan Beach-i fodrászt, aki a kolumbiai kokain legnagyobb amerikai terjesztõjévé válik. "Paul pontosan azt csinálta, amit vártam tõle. Bejött és azonnal megtöltötte élettel, felejthetetlenné tette ezt a figurát."- emlékszik Demme. "Derek mindannyiunk kedvence lett, mert már akkor is nevettünk, ha csak a közelébe mentünk."

Johnny Depp még hozzáteszi: "Paul csodálatos karakterszínész. Az õ Derekje egy örökké tûzben égõ, heves fickó, akinek azonban vannak hibái, elég furcsa és bizonytalan alak. Figyelemre méltó figura és még érdekesebbé válik, mikor elárulja George-ot."

Cliff Curtis kapta meg a lehetõséget, hogy eljátssza korunk egyik rettegett és talán legtöbbet átkozott bûnözõjét, Pablo Escobart, aki a kolumbiai drogkartel feje volt a legjobb években. Magánvagyonát 40 milliárd dollárra becsülték. A kolumbiai rendõrség 1990-ben agyonlõtte.
Curtis kijelenti: "Õ volt a világ egyik legnagyobb formátumú és legösszetettebb személyisége. Az igazi kihívást az jelentette, hogy érzékeltessem, a világ egyik leggonoszabbnak tartott emberének is voltak érzései, hiszen családja volt."

Curtis olyan kevesek által ismert részleteket tudott meg Escobar életérõl, ami igencsak meglepte. "Rendkívül veszélyes ember volt, de nagyon érdekes dolgokat tudtam meg róla. A gyermekei számára meséket talált ki és ezeket mesélte nekik esténként. Iskolákat és kórházakat épített és pénzt adott a tanároknak, mert hitt az oktatásban. Még egy környezetvédelemmel foglalkozó újságot is kiadott. És állítólag ez a férfi ötszáz embert ölt meg. Nagyon ellentmondásos figura volt és sokmindent beszélnek róla. Az ember nem tudja, mit higgyen."

Curtis olyan embernek ábrázolta Escobart, akinek két különbözõ énje van. "Nem szeretek éles határvonalakat húzni."- mondja Curtis. "Szerintem Escobar nem úgy tekintett magára, mint a  világ leggonoszabb emberére. Az látta, hogy hazájában nagy bajok vannak és hogy a szegényeknek semmi esélyük. Talált egy módot, arra, hogy rengeteg pénzt szerezzen és így segíteni tudta az embereket. És ha ez azt jelentette, hogy kokainnal kellett kereskednie, zsarolnia és ölnie kellett hát, istenem, ilyen az üzlet."

Amikor ezek a nagyszerû színészek összegyûltek, Ted Demme már érezte, hogy sínen van a film. "Szeretem összerakni az egészet. Szeretem látni, hogy a kirakós játék minden egyes darabja a helyére került."- magyarázza Demme. "Tényleg úgy gondolom, hogy egy filmben a legapróbb szerep is fontos lehet. És ebben a filmben annyi fantasztikus szerep van, hogy elhatároztam, összeszedem a legjobbakat, akiket csak meg tudok szerezni.
 
Adalék a kokain történetéhez: A kokain egykor a Coca Cola egyik alapvetõ összetevõje volt.

A stábnak a színészeken kívül is sok érdekes és tehetséges tagja volt. Az operatõr Ellen Kuras volt, aki tapasztalt dokumentumfilmes és Spike Lee-vel is dolgozott. A díszlettervezõ, Michael Hanan a Michael Mann által rendezett nagysikerû tévésorozatban, a "The Drug Wars"-ban végzett munkájával hívta fel magára Demme figyelmét. Mark Bridges jelmeztervezõ pedig két Paul Thomas Anderson filmben, a Boogie Nights (Boogie Nights) és a Magnólia (Magnolia) címûekben végzett kiváló munkát.

Demme különleges feladatott adott a film alkotóinak. "Azt akartam, hogy ennek a filmnek nagyon különleges legyen a képi világa."- fejti ki a rendezõ. "Azt akartam, hogy szokatlan látvány jelenjen meg a vásznon, ezért szokatlan módon forgattunk, és szokatlan módon vágtunk. Azt szerettem volna, hogy az egész nagyon friss legyen, és mégis érezni lehessen, hogy egy más korban vagyunk. Azt akartam, hogy a nézõk érzékeljék azt a hangulatot, amit George Jung érezhetett maga körül."

A stábnak renkívül nehéz dolga volt, mert meg kellett jeleníteniük Amerika kultúráját és történelmét 50-es évek életstílusától kezdve, amelyben George szülei éltek, egészen a 90-es évekéig. Rengeteg különbözõ ruhát és stílust lehet látni a filmben a rikító és indiai mintás anyagoktól a 60-as évek bikinijén és a 70-es évek széles hajtókájú zakóin, bõszárú nadrágjain keresztül egészen a 80-as években divatos rocker frizuráig, vagy a melegítõig.

Joel Stillerman producer hozzáteszi: "Ezeknek a korszakoknak mindegyike egészen más életérzést testesít meg. Ezt akartuk mi megragadni. A film ugyanis nem annyira a kokainról, mint inkább az ember választási lehetõségeirõl és döntéseirõl szól. És hogy ezt ki tudjuk fejezni, a környezetnek a lehetõ leghitelesebbnek kellett lennie."

A filmet Dél-Kaliforniában és Mexikóban forgatták. Michael Hanan díszlet- és látványtervezõ kiváló munkát végzett. Az õ tervei alapján a stáb helyszínek tucatjait építette fel. Ezek a helyszínek a különbözõ korokban Amerika különbözõ részein játszódó jeleneteknek szolgáltak hátteréül. A film jelenetei ugyanis Massachusetts-ben, Floridában, Kaliforniában, New York-ban, Illinois-ban, Mexikóban és Kolumbiában játszódnak. Mexikóban a stáb Morelos államban forgatott valamint Acapulcóban, ahol a látványos óceáni jeleneteket vették fel.
Ted Demme minden nehézség ellenére biztosítani tudta, hogy a stáb ne veszítse el a humorérzékét és munkakedvét. "Alkalmasabb embert nem is lehetett volna találni, hogy filmre vigye ezt a történetet, mert Ted igazán olyasvalaki, aki pontosan érti, mit jelent az, hogy az ember igazán élvezni akarja az életet."- magyarázza Joel Stillerman. "Úgy értem, Ted törvénytisztelõ állampolgárként él, de nagyon jól megérti George világát is. Mindketten hihetetlenül rokonszenves egyéniségek és meg van bennük a képesség, hogy sikeresek legyenek. Ted olyan feszültségektõl mentes és nagyszerû légkört teremtett a forgatáson, hogy a stáb tagjai remek munkát tudtak végezni."
Stillerman és Demme feladata az volt, hogy a legapróbb részleteket is kidolgozva árnyalt és hiteles figurákat hozzanak létre, annak ellenére, hogy ilyeneket a hétköznapi életben ritkán látunk. "Ez nem egy drogos film, abban az értelemben, hogy a kábítószer szörnyû hatását mutatja be. Ezt igen sok kiváló filmben láthattuk már."- mondja Stillerman. "A mi filmünk egy olyan fickó életérõl és gondolatairól szól, aki olyan környezetbõl jött, amilyenbõl sokan közülünk. George egy kisvárosi munkáscsaládból származó egyszerû srác, aki meri azt az utat választani, amelyikre oly sokan kíváncsiak vagyunk. Ez az út nagyon kalandos, izgalmas és rendkívül jól jövedelmezõ, végül pedig bukáshoz vezet."

Néhány fontos dolog, amit a kokainról és a drogkartelekrõl tudni kell

"A drogok közül ma is a kokain jelenti a legnagyobb veszélyt. Évente több száz tonna érkezik az Egyesült Államokba, bõségesen ellátva a rengeteg fogyasztót és az igen nagy számú terjesztõt, akik folyamatosan igyekeznek új piacokra lelni a felnövekvõ fiatalok körében. És, ami még lényegesebb, szinte mindenütt hozzá lehet jutni, könnyen terjeszthetõ és rendkívül jövedelmezõ az árusítása."
    (Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának jelentése)

A kokaint a Dél-Amerikában honos koka cserjébõl nyerik. Az inkák elõtti indiánok már i.e. 500 körül használták, mint természetes élénkítõ szert. A 1800-as évek közepén a tudósoknak sikerült szintetikus úton elõállítaniuk a koka fõ alkotóelemét, a kokain alkaloidát. A XIX. században Európában és az Egyesült Államokban a gyógyászat területén alkalmazták valamint borokat javítottak fel vele. Sok, a kereskedelemben kapható termékben, többek között a Coca Cola-ban is benne volt.
Így akarták fokozni a Coca Cola titkos összetevõinek élénkítõ és euforisztikus hatását. Jó néhány híres ember, Sigmund Freudtól Thomas Edisonig, dicsérte 'csodálatos' hatását és sok filmsztár méltatta a szer elõnyeit.

Nem sokkal a századforduló után új kifejezés született: 'a kábítószer rabja'. Kiderült ugyanis, hogy rémisztõ és mániákus viselkedést okozhat és az ember könnyen a kokain megszállottjává is válhat. 1903-ban a Coca Cola kivonta a szert italaiból és 1914-ben az Egyesült Államokban be is tiltották a kokaint. Ám népszerûsége egyre nagyobb lett és kialakult az illegális kereskedelem. A kokain, akárcsak a heroin, hamarosan összefonódott a nagyvárosi bûnözéssel.

1940-re a kokain fogyasztása erõsen csökkent és ez így is maradt egészen a 60-as évekig. A hetvenes évek azonban meghozták a kokain nagy visszatérését. Úgy dobták piacra, mint a diszkók és a házibulik társaságának szórakozását és kikapcsolódását segítõ szert és úgy magasztalták, mint valami hírességet, akit a média felkapott. Hatalmas mennyiségek érkeztek Kolumbiából és a terjesztés pillanatok alatt megszervezõdött. Becslések szerint 1982-ben már 10,4 millió amerikai fogyasztott rendszeresen kokaint.

Ahogy a 70-es években egyre inkább elhatalmasodott a dekadencia és a tiszta kokain ára elérte a kilónkénti 50.000 dollárt, az óriási haszon lehetõsége újfajta kábítószer-terjesztõket vonzott az üzletágba. Megjelentek a nagyhatalmú kolumbiai drogkartelek, akik nemzetközi nagyvállalatokat és félkatonai szervezeteket hoztak létre és ezzel új, kifinomult és kegyetlen módszereket honosítottak meg a kábítószer-kereskedelemben. A kartelek kis repülõgépeken már közvetlenül az Egyesült Államokba is merték szállítani az árut. Laboratóriumaik a legmodernebb technikával voltak felszerelve, sõt egész szigeteket birtokoltak, támaszpontként használva azokat, hogy így biztosítsák a szállítmányok zavartalan célba érkezését.

A kolumbiai drogkartelek hierarchiájának csúcsán a Medellin kartel állt, amelynek feje a hírhedt Pablo Escobar volt. Úgy tartják Escobar volt a kábítószer-kereskedelem Henry Fordja. Az õ kartele volt az elsõ, amelyik megcélozta az amerikai fogyasztókat, olyanokat, mint George Jung, akiknek segítségével virágzó drogpiacot épített ki a nagyvárosokban.

Nemcsak Kolumbia, de az olyan nagyvárosok kábítószer-kereskedelme is Escobar ellenõrzése alatt volt, mint Miami vagy New York.
Arról volt híres, hogy nagyon kemény kézzel irányítja a hálózatot, és állítólag a megfélemlítéstõl, a vesztegetéstõl, a zsarolástól és a gyilkosságoktól sem riadt vissza az üzlet érdekében. 1991 júniusában Escobar megadta magát a kolumbiai hatóságoknak. Késõbb azonban megszökött, Kolumbia történelmének legnagyobb hajtóvadászatát indítva el ezzel. Végül a kolumbiai rendõrség emberei Medellin belvárosában lõtték agyon. Medellin leghatalmasabb drogbáróinak eltûnése után az üzlet a 90-es években a Cali kartel kezébe került. Végül aztán a Cali kartel is összeomlott. Így a kolumbai kábítószer-kereskedelem mára eléggé decentralizált lett, de egy cseppet sem kevésbé hatalmas. És a kokain továbbra is elárasztja a világot.

A szereplõkrõl

Johnny Depp (George Jung)
Johnny Depp alakítja George Jungot, aki egy teljesen hétköznapi figurának tûnik, akár a szomszéd srác is lehetne, mégis õ az, akin keresztül a kolumbiai drogkartelek kokainja amerikaiak millióihoz jut el a 70-es években. Jung a törvényen kívüliek életét választja, és függõvé válik. Nem tud lemondani sem a kokainról, sem az olyan fajta szabad életrõl, amelyben nincsenek szabályok. A végén pedig mindent elveszít, ami fontos volt számára az életben.

Johnny Deppet legutóbb Lasse Hallström Oscar-díjra jelölt Csokoládé (Chocolat) címû filmjében láthattuk egy vándorcigány szerepében, aki beleszeret a csokoládékészítõ Juliette Binoche-ba, átutazóban egy rendkívül konzervatív Francia kisvároson. Depp korábban szerepelt Lasse Hallstöm "What's Eating Gilbert Grape?" címû filmjében is, amelyben partnerei Leonardo DiCaprio és Juliette Lewis voltak. Tim Burton három filmjében is játszott, ezek az Álmosvölgy legendája (Sleepy Hollow), az Ollókezû Edward (Edward Scissorhands) és az Ed Wood (Ed Wood) voltak. Utóbbi két filmben nyújtott telesítményéért Arany Góbusz-díjra jelölték. A közelmúltban szerepelt a Roman Polanski által rendezett Kilencedik kapu (The Ninth Gate) és az Az asztronauta (The Astronaut's Wife) címû filmekben is. Nemsokára a mozikba kerül Sally Potter "The Man Who Cried" és Hughes fivérek "From Hell" címû filmje, amelyekben szintén láthatjuk majd.
Depp rendezõje és egyik írója volt (a másik író a testvére, D.P.Depp) a "The Brave" címû filmnek, amelynek fõszerepeit õ maga és Marlon Brando alakították. A filmet az 1997-es Cannes-i filmfesztiválon mutatták be.
Johnny Depp szerepelt még a Fedõneve: Donnie Brasco (Donnie Brasco, rendezõ: Mike Newell, partner: Al Pacino), a Félelem és reszketés Las Vegas-ban (Fear and Loathing in Las Vegas, rendezõ: Terry Gilliam) a Halott ember (Dead Man, rendezõ: Jim Jarmush), az Arizónai álmodozók (Arizona Dream, rendezõ: Emir Kusturica), a Cry Baby (Cry Baby, rendezõ: John Waters) és a "Benny and Joon" címû filmekben. Ez utóbbiban nyújtott alakításáért Arany Glóbusz-díjra jelölték.
 
Penelope Cruz (Mirtha)
Penelope Cruz játssza Mirthát az elragadó bulizós csajt, aki szereti a nagybetûs életet. Végül egy kábítószer-csempész felesége lesz, és teljesen tönkremegy az élete. Cruz nemrégiben szerepelt egy pikáns romantikus vígjátékban, a Terítéken a nõ-ben (Woman on Top) majd Matt Damon oldalán láthattuk Billy Bob Thornton "All The Pretty Horses" címû filmjében.

A spanyol származású Cruz elõször olyan filmekben hívta magára a közönség figyelmét, mint Oscar-díjas "Belle Epoque", a Sonka, sonka (Jamon, Jamon) a Pedro Almodovar által rendezett "Live Flesh". Szerepelt Almodovar Mindent anyámról (All About My Mother) címû filmjében is, amely a legjobb nem amerikai film kategóriájában Arany Glóbusz-díjat kapott. A színésznõ Frenando Trueba "The Girl of Your Dream" címû filmben nyújtott alakításáért megkapta a spanyol Oscar-díjként számon tartott Goya díjat.

Cruz 1998-ban debütált az amerikai filmvásznon Stephen Frears Hi-Lo Country (Hi-Lo Country) címû modern westernjében, amelyben Woody Harrelson és Billy Crudup partnere volt.  Szerepelt még a Nyisd ki a szemed "Open Your Eyes" és a "Twice Upon a Yesterday" címû spanyol filmekben. A közeljövõben láthatjuk majd a "Captain Corelli's Mandolin" címû amerikai (rendezõ John Madden, partner: Nicolas Cage) és a "No News From God" (rendezõ: Augustin Diaz Yanes, partner Victoria Abril) címû spanyol filmben.
 

Franka Potente (Barbara)
Franka Potente játssza Barbarát George Jung szabadszellemû elsõ szerelmét. A német színésznõnek ez az elsõ amerikai filmje, bár az egész világon nagy sikerrel vetített A lé meg a Lola (Run, Lola Run) címû filmbõl már ismerheti az amerikai mozibajáró közönség.

Potente jó néhány német játékfilmben szerepelt már, többek között az "Anatomie", a "Der Krieger und Die Kaiserin", a "Schlaraffenland", a "Winke und Lachle", a "Bin Ich Shon?", az "Easy Day" és a "Nach Funf im Urwald" címûekben. A tévénézõ közönség láthatta a "Downhill City", a "Rennlauf, Opernball", a "Coming In" és a "Rose et Melanie" címû filmekben.

Rachel Griffiths (Ermine Jung)
Az ausztrál Rachel Griffiths alkítja Ermine Jungot, egy boldogtalan New England-i háziasszonyt, George anyját. A színésznõt a közelmúltban Oscar-díjra jelölték bámulatos alakításáért, amit a csellista Jaqueline DuPré szerepében nyújtott, a Hilary és Jackie (Hilary and Jackie) címû filmben. Ezért a szerepéért Arany Glóbusz-díjra, Screen Actor's Guild-díjra és British Independent Film díjra is jelölték.

Griffiths-re elõször 1994-ben, a nagysikerû Muriel esküvõje (Muriel's Wedding) címû ausztrál filmben figyelhetett fel a világ mozibajáró közönsége. Ezután olyan filmekben szerepelt, mint a Stephen Elliott által rendezett "Welcome to Woop Woop", a "My Best Friend's Wedding", a Thomas Hardy regényébõl Michael Winterbottom által rendezett "Jude", az Udayan Prasad által rendezett "My Son" és a "The Fanatic", amelyben nyújtott alakításáért British Independent Film-díjra jelölték. Játszott még két olyan filmben, az "Among Giants"-ban és a "Blow Dry"-ban, amelyeket az Alul semmi (The Full Monty) írója, Simon Beaufoy írt valamint az "Amy", a "Divorcing Jack" és a "Me, Myself and I" címû ausztrál filmekben. Következõ szerepe az HBO "Six Feet Under" címû sorozatában lesz, amelyet az Amerikai szépség (American Beauty) írója, Alan Ball készít.
 
 
 
 

Ray Liotta (Fred Jung)
Ray Liotta játssza George Jung apját, aki keményen dolgozó munkásember. A színész számos olyan szerepben bizonyította már tehetségét, ahol végletes és mély emberi érzelmeket kellett megjelenítenie. Liotta, aki szerepel az óriási sikert aratott Hannibal (Hannibal)-ban, hamarosan látható lesz a "Heartbreakers" (partnerek: Sigourney Weaver és Jennifer Love Hewitt), a "John Q" (partnerek: Denzel Washington, Robert Duvall és Anne Heche) és a "Narc" (partner: Jason Patrick) címû filmekben. Áprilisban kezdték forgatni az HBO "Point of Origin" címû, igaz történeten alapuló filmjét, amelyben szintén láthatjuk majd.

A rendkívül sokoldalú színész játszott már akcióhõst, érzékeny és sebezhetõ férfit a "Corinna, Corinna" címû filmben és velejéig gonosz figurát elsõ filmjében, a Valami vadság (Something Wild)-ban. Ez utóbbi filmben nyújtott alakításáért a legjobb színész címet kapta a Boston Film Critics-tõl és Arany Glóbusz-díjra is jelölték.

Játszott még a "Dominick and Eugene", a "Field of Dreams", a Nagymenõk (Goodfellas), az Õrjítõ vágy (Unlawful Entry), a Légörvény (Turbulence), a "Muppets From Space", a Felejthetetlen (Unforgettable), az "Operation: Dumbo Drop", a "No Escape", az "Article 99", a "Forever Mine", a "Phoenix" és a Copland (Copland) címû filmekben. Az HBO "The Rat Pack" ccímû filmjében Frank Sinatra szerepét alakította és ezért megkapta a SAG díjat.
 

Az alkotókról

Ted Demme (rendezõ, producer)
Ted Demme pályáján igazi mérföldkõ a Betépve, ez a remek stílusú, fordulatos és mélyen emberi történet, amely a kokain-kultusz kialakulásának idõszakában játszódik. Az eseményeket egy olyan ember szemszögébõl ismerhetjük meg, aki elterjesztette Amerikában ezt az anyagot és végül bele is bukott.

Demme rendezõként és producerként is rendkívül sokoldalú. Olyan filmeket rendezett, mint a "The Ref" (fõszereplõk: Kevin Spacey, Denis Leary és Judy Davis), a "Beautifiul Girls" (fõszereplõk: Uma Thurman, Natalie Portman, Matt Dillon és Timothy Hutton), a "Monument Ave." (fõszereplõk: Billy Crudup, Deni Leary, Framke Janssen, Ian Hart és Martin Sheen) és az Életfogytig (Life, fõszereplõk: Eddie Murphy és Martin Lawrence).

A Spanky Pictures nevû cégén keresztül Demme volt a producere a "Monument Ave.", a Pókerarcok (Rounders, fõszereplõk: Matt Damon, Edward Norton és John Malkovich) és a "Tumbleweeds" (fõszereplõ: az Oscar-díjra jelölt Janet McTeer) címû filmeknek valamint az HBO "A Lesson Before Dying" (fõszerplõk: Don Cheadle és Cicely Tyson) címû filmjének, amely Emmy-díjat és Peabody díjat is nyert.

Joel Stillerman (producer)
Joel Stillerman 1995-ben társult Ted Demme-mel és megalapították a Spanky Pictures-t. Azóta a cég számos mozifilm és televíziós mûsor létrehozásában közremûködött. Stillerman volt a producere a "Monument Ave." (fõszereplõk: Billy Crudup, Deni Leary), a Pókerarcok 
(fõszereplõk: Matt Damon, Edward Norton és John Malkovich) címû filmeknek valamint az HBO "A Lesson Before Dying" (fõszerplõk: Don Cheadle és Cicely Tyson) címû filmjének, amely Emmy-díjat és Peabody díjat is nyert.

Stillerman az MTV gyártásért felelõs alelnöke, és mint ilyen a csatorna számos mûsora fûzõdik a nevéhez. Õ volt a gyártásvezetõje az "MTV Unplugged", a "The MTV Video Music Awards", a "The MTV Movie Awards", az "MTV Sports" és az "MTV Rock and Roll Inaugural Ball" címû programoknak.

Denis Leary (producer)
Denis Leary, aki cégén, az Apostle Pictures-szön kersztül a Betépve társproducere, az Off-Broadway-n kezdte a pályát. Itt mutatták be az általa írt egyszemélyes show-t, a "No Cure for Cancer"-t, amelynek a fõszerepét is õ játszotta. Az elõadás díjakat is nyert és a The Actor's Playhouse 1992-ben végig teltházzal játszotta. A show alapján nagysikerû könyv, CD és "Asshole" címmel egy világsláger is született. Leary újabban az ABC "The Job" címû vígjáték-sorozatában szerepel, amelynek kitalálója és társírója is egyben.

Leary színészként szerepelt a "True Crime" (partner: Clint Eastwood), az A Thomas Crowne-ügy (The Thomas Crowne Affair, partnerek: Pierce Brosnan és Rene Russo), a "Jesus' Son" (partner: Billy Crudup), az Amikor a farok csóválja (Wag the Dog, partnerek: Dustin Hoffman, Robert De Niro), a "The Ref" (partnerek: Kevin Spacey és Judy Davis, rendezõ Ted Demme) címû filmekben. Hamarosan láthatjuk majd Elizabeth Hurley oldalán Tom DiCillo "Double Whammy" címû filmjében és Cambell Scott rendezõi debütálásában, a "Final" címû filmben is, amelyben partnere Hope Davis lesz.

Leary 1994-ben alapította meg az Apostle Pictures nevû cégét, amelynek elsõ nagy munkája, a Spanky Pictures-szel és a Tribeca Pictures-szel közösen, a kritikusok által nagyra tartott "Monument Ave." címû film volt 1998-ban. A filmet Ted Demme rendezte. Demme és Leary együtt dolgoztak az HBO "Lock n' Load" címû frenetikus vígjátékában is. Az Apostle Pictures-nek mozi- és tévéfilmekre szerzõdése van a Dreamworks SKG-vel. Az Apostle minden évben létrehozza a Comedy Central számára a "Comics Come Home" címû újévi produkciót, hogy segítse a Cam Neeley Alapítványt, amely bizonyos gyógykezelés alatt álló rákos betegeknek nyújt otthont.

1998-ban Leary rendezte a "Lust" címû televíziós vígjátékot, amely a férfiak szexuális fantáziájával foglalkozik és nõi fõszereplõje Annabella Sciorra. Ez a munkájáért Leary megkapta a legjobb vígjáték rendezõjének járó CableAce díjat.

David Mckenna (író)
David McKenna volt az írója és az egyik producere a nagysikerû Amerikai história X (American History X) címû filmnek. Õ írta a "Get Carter" címû thrillert, amelynek fõszereplõi Sylvester Stallone és Michael Caine, és a Pár Baj (Body Shots) címû filmet is, amelynek rendezõje Michael Christopher.

Nick Cassavetes (író)
Nick Cassavetes színészként, rendezõként és forgatókönyv íróként is ismert. Elsõ rendezése a Csillagot az égrõl (Unhook the Stars) volt, amelynek forgatókönyvét is õ írta. A film fõszereplõje egy idõs õzvegyasszony (a rendezõ édesanyja, Gena Rowlands alakítja), aki meghatározó szerepet játszik fiatal szomszédnõje életében. A szomszéd fiatalasszonyt Marisa Tomei játszotta. Nick Cassavetes Életem szerelme (She's So Lovely) címû következõ filmjét apja John Cassavetes és az egyik fõszereplõ Sean Penn forgatókönyvébõl rendezte. Szerepelt még a filmben John Travolta és Robin Wright Penn is.

Cassavetes nemrég fejezte be új filmjét, egy kórházi túszejtéses thrillert, "John Q" címmel. A fõszerepeket Denzel Washington, Robert Duvall és Anne Heche játsszák. A rendezõ legközelebb Tim O'Brian nagysikerû könyvébõl készít filmet, amelynek címe "Going After Cacciato" lesz és egy katonáról szól, aki dezertált.

Színészként Cassavetest láthattuk többek között a "The Independent", a "Panic", az Az asztronauta, az Életfogytig és az Ál/arc (Face/Off) címû filmekben.